Ms. H. Turul

A nagy fa kamerámmal is lehetett képeket készíteni, de a mérete és főleg a súlya miatt nehézkes volt a használhatósága. Így hosszú tervezés és agyalás után nekikezdtem egy új és könnyebben használható 18x24cm-es maximális képméretű fényképezőgép építésének.

Több tervezési változat után körvonalazódott bennem a kamera felépítése.

Szerettem volna hogy a következő kritériumoknak megfeleljen a gép:

• korrekciókat is lehessen vele véghezvinni - el lehessen tolni az optika síkját a filmsíkhoz képest,
• könnyen és finoman lehessen a fókuszállítást véghezvinni,
• stabilan lehessen rögzíteni a beállításokat,
• viszonylag könnyű legyen a váz,
• egyszerű használhatóság,
• összecsukható legyen.

Végül is többszöri átdolgozás után elkészült a terv (v.16.3):

A famunkák mellett jelentős szerepet kaptak a fém alkatrészek. Az optika konzol és oldalsó sínezés, a fogaskerék, fogasléc 3mm-es rozsdamentes acélból készült, lézerrel vágva. A marokanyák pedig bronzból lettek esztergálva.

Ezeket mind meg kellett tervezni, pontosan, méreteket illesztve.

A végleges kivitelezéskor két dolog amit saját "újításnak" gondolok a tervezés során.

Mivel nem teljesen autentikus fényképezőgépet építettem (modern anyagok és technológiákat alkalmaztam) nem is ragaszkodtam a maximális hagyományőrző felépítéshez.

Így a csúszósínnek nagyon finom és erősebb kivitelű golyós fióksínt használtam, a kazetta rögzítéséhez pedig a méretekhez pontosan kiszerkesztett aszimmetrikus szorítót terveztem.

Így a rengeteg tervezés után hozzákezdtem a kivitelezéshez:

Első volt a harmonika elkészítése:

A kihuzat 90cm hosszú anyagból készült

18x24cm üveglaphoz képest a mérete

Összecsukva a tervezett 20mm alatt marad a vastagság

A fa munkák következtek, keményfa (bükk) és rétegelt lemez felhasználásával:

Levágott és félig-meddig összeszerelt keretek egymásra rakva

Miután megjöttek a fém alkatrészek jöhetett az összeszerelés, sínrendszer - fogasléc - fogaskerék - mozgató tengely, alsó merevítő összehangolása:

Sínezés 

Alsó merevítés

Az esztergályostól is megjöttek a bronz alkatrészek és a hátfal-kazetta excentrikus szorító is felszerelésre került:

Vezetősín

Excentrikus szorító - nyitva

Excentrikus szorító - zárva

A hátfal és optikatartó konzol felszerelésével már elértem a számítógépes tervezés utolsó lépéséhez:

Igencsak hasonlít a tervekhez!

Az utolsó mozzanatok - kihuzat és állványmenet felszerelése, összecsukhatóság tesztelése:

300mm-es optikával, végtelen élességhez állítva

Korrekciók (Tilt - Swing - Shift)

Élőkép a fókuszüvegen

Összecsukott állapot

Végül és nem utolsósorban az első felvétel:

13x18cm Ambrotípia, üveglapra fényképezve

Örülök, hogy a terveimnek megfelelően alakult a kivitelezés, egyedül a kazetta hátfalának rögzítését alakítottam ki másként, mint ahogy az első elképzeléseim voltak.

A felhasznált barkácsgépeim pontatlanságából adódóan lettek pici méretbeli eltérések, de a rengeteg fényzáró cikk-cakk és záróél betervezése miatt fényszivárgást nem tapasztaltam!

A használhatósága pedig az előző fényképezőgépemhez képest messze jobban sikerült!

Az előző gépem Mr. Mamut becenevet kapta a méretei miatt. A mostani masinának is sikerült nevet találni: egy kommentemben írtam, hogy mint Főnix a poraiból - úgy kezd alakot ölteni a fényképezőgép. Erre kaptam egy hozzászólást, hogy vigyázzak a Főnixel, mert sok ott a fűrészpor... - Jó akkor legyen Turul... - Jaja, úgyis há-turul kell belenézni!
Így lett a fényképezőgép neve Ms. H. Turul